A usability testing (használhatósági tesztelés) visszajelzésként szolgál egy termék vagy szolgáltatás értékeléséhez, tesztelve azt potenciális felhasználókkal. A kutató (amelyet "facilitátornak" vagy "moderátornak" neveznek) felkéri a résztvevőt, hogy feladatokat végezzen el, általában felhasználói felületek használatával. A moderátor figyelemmel kíséri a résztvevő viselkedését a feladatok végzése során és meghallgatja a visszajelzéseket.

A kutatástól függően a használhatósági tesztelési célok változhatnak, de általában a következőket foglalják magukban:

• A termék vagy szolgáltatás tervezésével vagy felhasználói élményével kapcsolatos problémák azonosítása;
• Fejlesztési lehetőségek feltárása;
• A célfelhasználó viselkedésének és preferenciáinak felfedezése és megismerése.

A használhatóság tesztelése elengedhetetlen, mert az iteratív tervezési folyamat nélkül, amelyet a potenciális felhasználók megfigyelései és a tervezéssel való interakciója vezérel, az UX tervezők nem tudnak megfelelő felhasználói élményt létrehozni.

A használhatósági tesztelés elemei

Facilitátor (moderátor)

A facilitátor vezeti végig a résztvevő(ke)t a folyamat lépésein. Utasításokat ad, válaszol a résztvevők kérdéseire és további kérdéseket tesz fel. A facilitátor gondoskodik arról, hogy a eredmények jó minőségű, érvényes adatok legyenek, fokozottan ügyelve arra, hogy ne befolyásolja a résztvevő viselkedését a teszt során. Ennek az egyensúlynak az elérése kihívást jelent és komoly gyakorlatot igényel.

Feladatok

A használhatósági teszt során a résztvevők olyan feladatokat hajtanak végre, amelyeket felhasználóként a valós életben is végrehajthatnak. A vizsgálati kérdésektől és a használhatósági tesztelés típusától függően ezek lehetnek rendkívül specifikusak vagy nyílt kimenetelűek.

A usability teszt során a feladat megfogalmazása kulcsfontosságú. A feladat megfogalmazásában előforduló kisebb pontatlanságok miatt a résztvevők könnyen félreértelmezhetik a feladatokat, vagy befolyásolhatják a feladat végrehajtását (ez a pszichológiai jelenség, amelyet primingnek neveznek).

Résztvevők

A résztvevők a vizsgált termék vagy szolgáltatás potenciális felhasználói. A használhatósági tesztelés során a résztvevőket gyakran arra kérik, hogy hangosan mondják el cselekedeteiket (think-aloud method). A feladatok befejezése után a résztvevőketet arra kérheti a moderátor, hogy írják le gondolataikat és cselekedeteiket. Ennek a technikának a célja, hogy megértse a résztvevők viselkedését, céljait, gondolatait és motivációit.

A usability teszt folyamata

Résztvevők toborzása

1. Dolgozz ki toborzási kritériumokat

   • Ismerd meg a felhasználóid. Dolgozz ki perszónákat;
   • Dönts a résztvevők számáról;
   • Határozz meg szűrő (screening) kérdéseket.

2. Keresd meg a megfelelő ösztönzőket

   • Pénzbeli ösztönzők — A felhasználók részvételre való ösztönzésének legegyszerűbb módja a pénzbeli ösztönzők felajánlása. Az ösztönző mértékének meghatározásakor vegyük figyelembe a résztvevők munkakörének szintjét, a a szükségleteiket, tartózkodási helyüket és teszt hosszát is.
   • Nem pénzbeli ösztönzők — A teszt részvételért cserébe ígért termék sokszor csábítóbb lehet a diákok vagy a nyugdíjasok számára – azok számára, akiknek nem kell a teszt miatt elszakadi a jövedelemszerző munkától. Ezeknek az embereknek felajánlhatunk egy ingyenes példányt vagy kedvezményt a tesztelés alatt álló szoftver vagy más termék kiadása után.

3. Toborozz!

   • A legegyszerűbb módja a résztvevőket toborzásának, ha odamész, ahol a perszónának megfelelő felhasználóid vannak. Releváns Facebook csoportokkal vagy Reddit subredditekkel jó tapasztalataink vannak.
   • Ha egy mellékterméken vagy az alaptevékenységéhez kapcsolódó szolgáltatáson dolgozol, jelenlegi ügyfeleid potenciálisan tökéletes résztvevői lehetnek a usability tesztnek.
   • Végül olyan platformokat is használhatsz, mint a Testing Time vagy a Userlytics, hogy költség ellenében toborozz résztvevőket.

Előkészületek

Mikor először vesszük fel a kapcsolatot a felhasználókkal, a bemutatkozónk legyen rövid és tiszteletteljes. Az, hogy a válaszadó úgy dönt, hogy beszél-e a moderátorral vagy sem, a bemutatkozótól függ. Nem szeretnénk, hogy azt gondolják, hogy telemarketingesek vagyunk és meg akarjuk őket arról győzni, hogy vásároljanak valamit, ezért világosan meg kell határoznunk, hogy kik vagyunk és mi a célunk.

Próbáljuk meg elkerülni, hogy túl sok információt adjunk ki a termékről, amit tesztelni akarunk, így a résztvevők nem tudnak előre felkészülni, különösen akkor, ha új felhasználókkal tesztelünk.

Használjunk egy kérdőívet arra, hogy kiszűrjük azokat a felhasználókat akiket végül mégsem szeretnénk interjúztatni. A kérdőívben kezdjünk gyors szűrő kérdésekkel. Kérdezzük meg a válaszadó beosztását vagy munkaköri leírását, továbbá életkorát, nemét, foglalkoztatási státuszát, a háztartás jövedelmét, nyelvtudását vagy fogyatékossággát, amennyiben ezek relevánsak. Egyes válaszadók úgy válaszolhatnak a szűrési kérdésekre, hogy bebiztosítsák a helyüket a teszten. Tegyünk fel kérdéseket oly módon, hogy a válaszadók ne tudják, melyik válasz felel meg a kritériumainknak.

Küldjünk ki meghívókat, amelyek tartalmazzák a következő információkat: a helyszínt, a teszt rövid menetrendjét, adott esetben az esetleges ösztönzőket. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a tesztelés folyamatát videón rögzítjük és említsük meg, ha biztosítunk étkezést vagy frissítőket személyes teszt esetén.

A usability teszt forgatókönyv a sikeres használhatósági teszt elvégzéséhez szükséges lépések terve. Fontos a feladatok és kérdések előkészítése és javasolt a kollégákkal való átnézése.

A teszt

Győződjünk meg arról, hogy egyaránt rögzítjük a felhasználó által végzett műveleteket (a képernyőn egy szoftver esetében vagy a fizikai termék használata közben) és a résztvevő arckifejezéseit.

A facilitátornak feladatokat kell adnia a résztvevőnek és figyelemmel kell kísérnie a résztvevő viselkedését. A feladatok elvégzése során oda kell figyelnie az esetleges visszajelzésekre és jegyzeteket kell készítenie. Tegyen fel nyomon követő kérdéseket. Bátorítsa a résztvevőket, hogy a feladatok elvégzése során szóbeli visszajelzést adjanak a felülettel kapcsolatban a legjobb eredmény elérése érdekében.

Kvalitatív vs. kvantitatív tesztelés

Az UX iparág különbséget tesz a kvalitatív és a kvantitatív usability tesztelés között.

A kvalitatív (minőségi) usability teszt célja, hogy információkat és betekintést gyűjtsön arról, hogy a felhasználók hogyan lépnek kapcsolatba a termékkel vagy szolgáltatással. A minőségi usability teszt a hatékonyabb módszer a felhasználói élményekkel kapcsolatos problémák feltárására. A kvantitatív usability teszthez képest ez a fajta tesztelés elterjedtebb.

A kvantitatív usability teszt célja olyan mutatók összegyűjtése, amelyek leírják a felhasználói élményt. A feladat sikeres végrehajtásának aránya és a feladatra fordított idő a két leggyakrabban gyűjtött mérőszám a kvantitatív tesztelés során. Ez a hatékonyabb módszer a referenciaértékek összegyűjtésére.

A vizsgálat típusától függően a usability teszthez eltérő számú résztvevőre lehet szükség. Tapasztalatunk azt mutatja, hogy öt résztvevő elegendő egy felhasználói csoport tipikus kvalitatív kutatásához, a termék legelterjedtebb problémáinak nagy részének feltárásához.

Remote vs. helyszíni

A remote használhatósági tesztek népszerűek, mert kevesebb időt és pénzt igényelnek, mint a helyszíni tesztelések. Kétféle remote usability teszt létezik: moderált és nem moderált.

A remote moderált tesztek nagyon hasonlóan működnek, mint a helyszíni tesztek. A moderátor továbbra is kommunikál a résztvevővel és felkéri, hogy végezzen el feladatokat, annak ellenére, hogy különböző fizikai helyeken tartózkodnak. A moderált tesztek általában képernyőmegosztó szoftverekkel, például a Google Meet vagy a Zoom segítségével hajthatók végre.

Remote, moderálatlan tesztek esetén a facilitátor és a résztvevő nem úgy kommunikál egymással, mint személyesen, vagy mint a moderált tesztelés esetén. A kutató írásbeli feladatokat állít fel a résztvevő számára egy dedikált online távtesztelő eszköz segítségével. A résztvevő ezután egyedül végzi el ezeket a feladatokat, saját ütemezése szerint. A feladat utasításait és az esetleges további kérdéseket a tesztelő eszköz közvetíti. Miután a résztvevő elvégezte a feladatát, a kutató videórögzítést kap a munkamenetről.

Utószó

Bár sokan támogatják a felhasználói tesztelést, a valódi tervezési projektekben nagyon ritkán fordul elő. De miért különbözik annyira az elmélet és a gyakorlat? Főként azért, mert a vállalat képtelen azonnali, kis teszteket végrehajtani, amikor tervezési döntésekkel szembesül. Kevés vállalat tudja elvégezni ezeket a teszteket a gyorsan változó fejlesztési projektek időkeretein belül. A tesztelés szokatlan és értékes eseménnyé válik, amely a legjobb esetben is csak egyszer fordul elő minden projektben.

A usability tesztet folyamatosan elhalasztják, általában addig, amíg a teljes design terv elkészül. Annak ellenére, hogy a tapasztalatok következetesen bizonyítják, hogy a legtöbb projekt többszöri tesztelést és újratervezést igényel az elfogadható felhasználói élmény elérése érdekében, és annak ellenére, hogy erős bizonyítékok azt mutatják, hogy lényegesen olcsóbb a projekt korai szakaszában felfedezett problémák kijavítása, mint a projekt végén, ez a gyakorlat még mindig elterjedt.